Érték és attraktivitás a kulturális örökségközvetítésben – az esztergomi Vármúzeumban jártam

Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de én esztergomiként először jártam ebben a múzeumban. Szégyen, nem szégyen, most is először csak azért, mert egy egyetemi beadandóhoz szükséges volt. Mentségemre legyen mondva, hogy annyira megfogott, hogy azóta elmentem még egyszer, és bátran merem ajánlani mindenkinek aki kicsit is érdeklődik aziránt, milyen egy igazi várban barangolni, szűk kis lépcsőkön, kőfalak között és közben megcsodálni az őskortól napjainkig feltárt tárgyi leleteket, vagy annak, aki azt hiszi, minden perspektívából látta már a Bazilikát, a hidat és a Vízivárost.

Az alábbiakban virtuális sétára hívlak Titeket, a kiállítás javasolt útvonalát járjuk be a múzeumban általam készített fényképekkel, és a hozzájuk kapcsolódó információkkal együtt. Zárójelben szeretném megjegyezni, hogy nem vagyok se múzeumpedagógus, se történész, így csak azokat az adatokat emeltem be, ami szerintem – egy laikustól is érdekes lehet. Bővebb információért látogassátok meg a Vármúzeum hivatalos honlapját is! 🙂

Kezdjük hát a sétát egy kis háttér információval:

A múzeum illusztris környezetben; az esztergomi vár bástyarendszerének déli részén, az esztergomi Bazilika és a Várszínház szomszédságában várja látogatóit. Ez a terület nagy történelmi jelentőséggel bír, itt született és uralkodott államalapító Szent István királyunk, majd a Várhegy érseki székhellyé vált, joggal mondhatjuk tehát, hogy a több mint 1000 éves magyar állam és kultúra bölcsője is ez a hely.

A Bazilika mellett balra elsétálva már láthatjuk a bejáratot a várhoz és a múzeumhoz:

File:Esztergom-Varmuzeum.JPG
Bejárat a várhoz és a Vármúzeumhoz – a kép forrása: wikipedia

A fenti képen nem látszik, de a feljáró bal oldalán van egy kis kőmakett, amely a vár mintájára készült, a kis  – vélhetően bronz – figura mutatja, hogy hol állunk éppen az épülethez képest:

20180505_124643.jpg
Kőmakett 1:200 arányban az esztergomi vár bejárata mellett.

A kapun átsétálva jutunk az udvarra,  melynek bal sarkában a Lipót-terasz, mellette jobbra pedig a Múzeum bejárata található. Szerencsére a pénztárat nem kell sokat keresgélni, a Vármúzeum kapuján belépve rögtön ez fogad minket. Jó hír, hogy bankkártyás fizetésre is van lehetőség, mondjuk ez egy ilyen szintű intézménynél el is várható. (Ezt csak azért írtam így, mert volt már, hogy “elvártam volna” máshol is, hogy legyen, aztán mégsem volt. Az erről szóló információval viszont megkímélhettem volna magam egy kis bosszúságtól.) A pénztárnál a jegyvásárlásnál karszalagot kapunk (fesztiválozók előnyben!), de mielőtt nekilátnánk magának a kiállításnak, még egy fontos információ: A mosdó a pénztártól balra, le a lépcsőn, ott a Vár kávézótól jobbra van. 🙂

Apropó Vár kávézó; kellemes környezet és kedves kiszolgálás, mivel a kiállítás bejárása nagyjából egy-másfél óra, érdemes előtte vagy utána itt meginni egy frissítőt, nagyon igényes kis hely, igazi saját atmoszférája van. Ha vinnénk haza valami kis szuvenírt, az itt kiállított vitrinből választhatunk, fizetni a múzeum pénztáránál kell majd.

Ha tehát felkötöttük a karszalagunkat, elmentünk a mosdóba, ittunk egy kávét és már azt is tudjuk mit viszünk haza a nagyinak, akkor indulhat magának a tárlatnak a megtekintése. (Jó, egyébként is, csak kellett ide egy kis átvezető. 🙂 ) A bejárat  a pénztártól jobbra lesz; egy jól megtermett, szimpatikus kétméteres fiatalember mutatja az utat, ha -úgy, mint én – nem találnánk elsőre. (Nyugi, nyugi, csak a biztonsági őr.)

Szóval a Vármúzeum Az esztergomi vár története című állandó kiállítása bemutatja a feltárt királyi palota megmaradt helyiségeit és termeit, és tartalmaz olyan részeket is, melyek valóban magának az esztergomi várnak a történetével foglalkoznak.

Az első terem az úgynevezett Ciszternás terem, ahol – többek között – az üvegpadlón keresztül római kori padlófűtés maradványai figyelhetőek meg, illetve később ide építették a ciszternát (vízgyűjtőt) is, a XV. században pedig teraszt emeltek fölé,  mely a Bonfini-féle zártkertek egyike lehetett. Ez az üvegpadlós megoldás nagy örömömre a múzeum több termére is jellemző. Plusz pont, hogy ebben a helyiségben megnézhetünk egy elég jól összerakott kis animációt Az esztergomi királyi vár az Árpád-korban elméleti rekonstrukciójáról.

Na de a kedvcsináló után folytassuk is utunkat jobbra az első ajtón, ahonnan a török udvarra jutunk:

Esztergomi vármúzeum
Nem túl meglepő módon, itt török-kori síremlékeket láthatunk.

Tovább folytatva utunkat, balra, a lépcsőn jutunk egy emelettel feljebb, a Királyi Kápolnához:

Esztergom vármúzeum
Feljárat a Királyi Kápolnához

Itt két lehetőségünk van; belépünk ezen az ajtón, és akkor a Királyi Kápolnába jutunk:

Vármúzeum Esztergom kapu a Királyi kápolnához
Bejárat a Királyi Kápolnához

 

esztergom jelképe
A kapu feletti gótikus rózsaablak, ami a Wikipedia szerint Esztergom egyik jelképe (Ti tudtátok ezt?)

vagy folytatjuk utunkat a lépcsőn, akkor a Reneszánsz teraszra:

Bazilika, Esztergom, Vármúzeum terasz
Elég szépen meg van csinálva, ugye?

Az én javaslatom először a terasz, mert onnan nem folytatódik a tárlat, ha viszont a kapun léptek be először, félő, hogy nem jöttök vissza, és lemaradtok erről az élményről.

Szóval megvolt a terasz, beléptünk a kapun, ott vagyunk a késő román, kora gótikus stílusban épült Királyi Kápolnában. Itt XIII-XVI. századi freskókkal és faragványokkal találkozhatunk, és jó tudni, hogy ez az egyetlen terem, ahol tilos a fényképezőgép használata. (A többiben is csak vaku nélkül használható.)

Tovább folytatva utunkat ismét két lehetőségünk van; felmegyünk a lépcsőn a Fehér torony kilátótornyába, vagy jobbra fordulva a Háromszög alakú termet, aztán a Szent István termet nézzük meg. Ismét erősen ajánlott a meredekebb lépcsőt választani felfelé, hasonló okokból, mint előbb a Reneszánsz terasz esetében. Én első alkalommal kénytelen voltam visszagyalogolni a múzeum végéből erre a pontra, mivel először lefelé folytattam az utamat, így lemaradtam a kilátóról. Ti ne legyetek ilyen kóklerek! 🙂 (Általában azért nem vagyok ennyire világtalan, de nincs sehol kijelölve a haladási irány, így  – ahogy a teremfelügyelő is elmondta – sokan esnek ebbe a hibába.)

lépcső vármúzeum Esztergom Fehér torony
Ezen a csigalépcsőn kell felsétálni a kilátótoronyba, jó szolgálatot tesz a bal oldali korlát, mert ahogy a képen is látszik, elég meredek és elég szűkös a hely (egy jeti valószínűleg már nem férne el mellettünk)

És akkor most dicsérjük meg magunkat, hogy nem tévedtünk el, és tudtuk merre kell jönni, jutalmunk a csodás kilátás a Bazilikára, a hídra és a Vízivárosra:

Fehér torony Esztergom Vármúzeum reneszánsz terasz

Víziváros Mária Valéria híd EsztergomEsztergom Vármúzeum híd

Ha kinézelődtük magunkat a kilátóban, és sikerült olyan képeket lőni, ahol sehol nem figyel be egy kósza francia kirándulócsoport sem, akkor menjünk vissza a lépcsőkön, és folytassuk utunkat a Beatrix terembe, ahol a valószínűleg Boticelli festette “Mértékletesség” portréjáról olvashatunk információkat.

Ezután le a szűk kis lépcsőn, a következő állomás, személyes kedvencem, a Szent István terem, amit úgy tartanak, hogy a király születési helye.

esztergomi vármúzeum lépcsője a Szent István teremhez
Itt megyünk le a Szent István terembe
Szent István terem az esztergomi Vármúzeumban
Ez pedig maga a terem, a királyi palota egyetlen, teljes épségben megmaradt XII. századi lakószobája. Valóban pompás!
Szent István terem festmény az esztergomi Vármúzeumban
Így nézhetett ki eredetiben
Esztergom Vármúzeum szent István terem kilátás
Ismét csodás kilátás a terem ablakából, ezek az Árpád-házi királyok bizony tudtak élni!
Vármúzeum Esztergom
Tovább a fürdő és a konyha felé

A Szent István termet elhagyva, a fürdő és a konyha irányába már hallhatjuk a reneszánsz muzsikát, ami szerintem nagyon jó ötlet, teljesen hangulatba jön tőle az ember, lehetne a többi teremben is hasonló.

Vármúzeum Esztergom konyha
Ez pedig itt a konyha
Török udvar Esztergom vármúzeum
Az ajtajából rálátunk a török udvarra

Elhagyva a konyhát a következő helyiségben a vár hadtörténetéről olvashatunk, és XII-XVI. századi kardokat és pallosokat csodálhatunk meg.  A XIII. században ez a sarokterem szolgált konyhaként.

Innen jobbra a Várnai terem nyílik, ide menjünk be először. Vár és palotamakettek találhatók, valamint régészeti leletek a középkori Esztergomból, például

esztergomi Vármúzeum kincslelet
Kincslelet a tatárjárás korából
makett az esztergomi várról
Nem túl jól sikerült fotóm az egyik gyönyörű makettről

A sarokteremből tovább a börtön nyílik, ahol XVI.-XVII. századi fegyverek (puska, pisztoly, buzogány, tőr, szablya, pajzs, még cserépbombák is!) és egy kürasszír vért található.

Vármúzeum Esztergom
Számomra rejtély, hogy bírtak egy ilyen nehéz öltözetben harcolni a középkori lovagok, én néha a zoknimat se tudom felvenni.

Tovább egyenesen, be az őrszobára, XV.-XV. századi fegyvermásolatokat nézegethetünk:

őrszoba az esztergomi Vármúzeumban

pajzs Esztergom vármúzeum őrszoba
Árpádsávos pajzs és kardok
őrszoba Esztergom Vármúzeum
Üvegpadló részlet megint 🙂

Ha eddig nem lettünk klausztrofóbiások a kis sikátoroktól és szűk lépcsőktől akkor kijutunk a Nagyterembe, ez a lovagterem, melynek galériáján a Szent Korona másolata és XII. századi márvány trónszék található. Illetve a Heisz János Mihály által az esztergomi székesegyház számára festett főoltárkép részlete Szent István megkereszteléséről.

Esztergom Vármúzeum festmény

nagyterem lovagterem az esztergomi Vármúzeumban
Lovagterem az őrszoba felől
Vármúzeum Esztergom Nagyterem Lovagterem
Lovagterem a galériáról
20180505_132724.jpg
A galéria, ne felejtsetek el kikukkantani az ablakokon!
esztergomi Vármúzeum trónja
A trón
zászlók az esztergomi vármúzeum lovagtermében
A zászlók élőben sokkal szebbek

Ha lejöttünk a galéria lépcsőjéről, folytassuk utunkat lefelé, a Gerevich termekbe. Az első ilyen teremben a Várhegy régészeti szintjei láthatóak az üvegpadlón keresztül:

Esztergom Vármúzeum régészeti leletek

Nagy piros pont a Braille-írással készült a XIII. századi Várhegy alaprajzát bemutató tábláért:

esztergomi vármúzeum táblája

Egyenesen tovább, a következő teremben Árpád-kori kerámialeletek tekinthetők meg, még XII. század végi, a vár udvaráról származó fülbevalót is megnézhetünk.

Jobbra pedig népvándorlás kori, középkori és római kori örökségek; fegyveremlékek, övcsatok, kerámia és II.-III. századi Vénusz ábrázolás Szőnyből, íme:

20180505_133750.jpg

Még egy utolsó lépcsőmászás, és fenn is találjuk magunkat a Szent Adalbert teremben, ahol a Porta Speciosa rekonstrukciója és megmaradt darabjai vannak kiállítva. (Ez volt a Szent Adalbert székesegyház nyugati díszkapuja, Magyarország egyik legjelentősebb szobrászati emléke.)

Esztergom Vármúzeum Porta Speciosa

Porta Speciosa Esztergom Vármúzeum

Bejeztük utunkat az esztergomi Vármúzeumban, lenn mosdók és az úgynevezett Dercsényi terem található, ahol a múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartják.

Én remélem, hogy élvezetes volt az utazás, mindenkit arra buzdítok, hogy menjen el és nézze meg a kiállítást mert tényleg egy élménnyel lesz gazdagabb! (A Vármúzeum árairól, a kedvezményekről, egyéb kiállításokról a múzeum hivatalos honlapján lehet érdeklődni.)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s