A mai könyvajánlóban két könyvet szeretnék bemutatni nektek; első körben Dr. Thomas Gordon munkáját, aki széles körben ismert a kommunikációs képességek és az erőszakmentes konfliktuskezelés hatékony tanítási modelljének megalkotásáról, illetve Mihály Gábor és Szathmári Edit könyvét, ami a gyerektáborok világába kalauzolja az olvasót.
Dr. Thomas Gordon: Tanítsd gyermeked önfegyelemre! Alcím: A „kézi vezérlés” helyett – otthon és az iskolában, Studium Effektive, 1994
A könyv 2 nagy részre oszlik; mi a fegyelmezés, illetve a gyermekek fegyelmezésének alternatívái. A Bevezetésben: Vita a fegyelmezésről; meglepő adatokat, szélsőséges példákat olvashatunk a testi fegyelmezés témakörében, főleg az Egyesült Államok adatait vizsgálva, de más országok szabályozásaira is kitekintve, azok mennyire megengedőek, vagy mennyire nem a testi fenyítést illetően, megerősítve vagy megcáfolva ezeket az adatokat több, a fegyelmezéssel foglalkozó szerző és könyv részleteivel. Ezt követően a szerző az első részben a fegyelmezés témakörét járja körbe nagyon alaposan, a különböző, ide tartozó, de félreértésre okot adható fogalmak tisztázása után (fegyelem – fegyelmezni, tanítás – irányítás, önfegyelem, szigorúság – engedékenység), Dr. Thomas Gordon a tekintély 4 fajtáját (szakértői, megállapodáson alapuló, feladatköri, hatalmon alapuló) is felvázolja, majd a hagyományos jutalmazás – büntetés megközelítést veszi sorra. Ezen belül először a jutalmazás buktatóit mutatja be, hogyan befolyásolja ez a technika a későbbi szülő – gyerek kapcsolatot, a gyermek belső motivációját, későbbi viselkedését. Az ide tartozó dicséret alaposabb elemzése, korlátainak bemutatása után hatékonyabb alternatívákat is kínál, hogy a gyermek viselkedését ne irányítsuk, hanem inkább pozitívan befolyásolni tudjuk (példáull.: pozitív én-üzenet, értő figyelemmel reagálás). Ezt követően a szerző a büntetés hiányosságait és veszélyeit is feltárja, a büntetés feltételeinek sorba vételezése után kitér az enyhe és súlyos büntetés hatástalanságára, elemzi; hogyan gerjeszt a büntetés agressziót, illetve felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a szülők (és tanárok) egy idő után óhatatlanul kifogynak a büntetés eszköztárából. Az első rész azzal zárul mi a gyermekek reakciója az irányításra, a tekintélyelvűségre, a „merj fegyelmezni” hozzáállásra.
A második nagy fejezet valóban elgondolkodtató, használható, a mindennapokba kis odafigyeléssel könnyen beiktatható alternatívákat, segítő technikákat, erőszakmentes módszereket, új utakat mutat be a család és osztály irányításában. Első körben gondoljuk végig; „Kié a probléma?”; a szülőé vagy a gyermeké, útmutatást kapunk az együttműködő irányításhoz, a közös szabályalkotáshoz is. Dr. Thomas Gordon abban is segítséget nyújt, hogyan segíthetünk mi a gyerekeknek megoldani a saját problémájukat. Az utolsó előtti fejezet azt veszi sorra mégis milyen nehézségekbe ütközik az, hogy a felnőttek lemondjanak a gyermekek fegyelmezéséről. Végül, az utolsó fejezetben, mintegy megerősítésként arról olvashatunk, hogyan segíti a demokratikus légkör a testi és lelki egészséget.
Úgy gondolom gyakorló anyukaként és leendő tanárként egy nagyon hasznos könyvet olvastam el, mely valóban segítséget nyújt a tekintélyelvű fegyelmezés/irányítás helyett egy sokkal pozitívabb szemléletű gyerekneveléshez, személyiségfejlesztéshez. Teszi ezt nagyon alaposan, rengeteg életszerű példával az otthoni és iskolai életből egyaránt.
Mihály Gábor – Szathmári Edit: A gyermektáborok világa, Áromo, Budapest, 2010
A szerzőpáros ( a Döm-dö-döm Tábor táboroztatói ) 23 év gyermektáboroztatás tapasztalatát foglalja össze a kötetben. A könyv a táborozás fogalmának áttekintése után a gyermektáboroztatás feltételeivel folytatódik, ahol nagyon gyakorlatiasan le van írva, hol legyen a táborhely, az épületen kívül és belül milyen helyiségekre van szükség, milyen eszközök és személyi feltételek kell teljesüljenek a táboroztatáshoz. A következő fejezet kitér a szülőkkel való kapcsolatra is, mire figyeljünk, hogyan alakítsuk a szülőkkel való kapcsolatot a tábor előtt, alatt és után. A könyv ezután nagyon részletesen tárgyalja mi miért és hogyan történik a tábor első 3 napján, illetve itt kitér olyan problémás kérdésekre is, mint hogy hogyan kezeljük a gyermekekben esetlegesen felmerülő honvágyat, ír az étkezésekről, a tábori tisztálkodásról általában, plusz megismerhetjük a Panaszbödön illetve a Tacepao „működését”, illetve rengeteg hasznos játékleírást is tartalmaz ez a rész. A könyv ezután a tábor többi napjának programjait mutatja be innentől már időrendi sorrend nélkül. A szabadtéri játékok részletes leírása mellett kitér az épületen belül játszható, illetve a több napon átívelő játékokra is. A táborzárás című fejezet szintén rengeteg hasznos ötlettel szolgál; például hogyan zajlik a Búcsúest, hogyan történik a tábor elhagyása, miért fontos a Tábori napló megalkotása a tábor alatt, és mire használjuk ezt a tábor után. A kötet végül azzal zárul, hogy milyen táborvezetői készségek szükségesek egy tábor levezetéséhez, ha hosszútávon szeretnénk folytatni a táborozást, akkor milyen örömökre és nehézségekre számítsunk, illetve mit él meg egy táborvezető. A könyv a tárgymutató mellett, ajánlott irodalommal, a táborozással kapcsolatos szabályozások referenciájával zárul, illetve teret hagy saját jegyzetek leírására is. Úgy gondolom ez egy rendkívül hasznos kézikönyv azoknak, akik szeretnének gyerekek táboroztatásával foglalkozni.