Táncos könyvek, kiadványok

A mai bejegyzésben három, tánccal foglalkozó könyvet hoztam Nektek, melyek három különböző szempontból lehetnek érdekesek és hasznosak a műfaj kedvelői számára. Az első, Angelus Iván Táncoskönyve  – értelemszerűen, hiszen a magyar kortárs táncművészet egyik legnagyobb alakjáról van szó – gyakorlati szempontból közelíti meg a tánctanítást, a második kötet, A táncos tehetség azonosítása és gondozása főleg a tehetséggondozásra koncentrál, míg a harmadik kiadvány; Korunk zenéje – zene lábainknak egy kortárs összművészeti utazásra hívja az olvasót. Lássuk kicsit részletesebben a köteteteket!

 

1. Angelus Iván: Táncoskönyv,  Angelus Magánkiadás c/o Új Előadóművészeti Alapítvány, Budapest
Ebben a könyvben Angelus Iván a saját gyakorlati tapasztalatait és felismeréseit írja meg a kreatív gyerektánc tanítás módszereiről, technikáiról. A könyv a mozgás stúdió 1983-as megnyitásával, az első táncórák bemutatásával, és az azokból leszűrt tanulságokkal kezdődik. A következő, rövid Axiómák című részben Angelus megfogalmazza mit jelent számára a tánc, úgy, mint a kapcsolatteremtés eszköze, test/lélek/szellem harmóniája, önálló diszciplína, illetve kiemeli személyiségformáló erejét. A következő fejezet (Alapelvek és megvalósulásuk korlátai a gyakorlatban) ahogy a címe is mutatja,az író hat pedagógiai alapelvét veszi sorra, úgymint Éppen születő elvek, Ne árts, Pozitív instrukciók elve, A nem-tudás vélelme, Hibázni jó és Büntetés és jutalom. A táncóra felépítése című részben Angelus Iván kiemeli az óravázlat készítésének fontosságát, valamint leírja azt is, milyen út vezetett a kortárstánc szakközépiskolai tantervének megszületéséhez is. (A könyv végén, a Függelékben megtalálhatók ezek a hivatalos tantervi szövegek, ismertetve a tanszak programjának célját, a követelményeket, a kreatív gyerektánc, a kortárs tánc, az improvizáció, illetve a kompozíció tantárgy anyagát a különböző évfolyamok számára.) A Tréning című fejezet a kimondottan gyerekeknek szánt tánctechnikai alapokról, és azok megtanításáról szól, úgymint utánzás, a tér-idő-dinamikai rendszer használata, illetve forgás, ugrás, járás, futás. A Játékok fejezet egyfajta „használati utasítással” kezdődik, hogyan is használjuk a bemutatott játékokat. Ez a rész – a rengeteg hasznos mozgásos „játék” leírása mellett – támpontokat ad a játékok variációira, esélyt azok továbbgondolására, szabad felhasználására. A Definíciók című fejezet, folytatva ezt a gondolatmenetet, egyszerűnek vélt hétköznapi, de a táncban is használt (szak)kifejezéseket határoz meg (például irány, szünet, gesztus stb.), de inkább itt is a tovább- és együtt gondolkodásra készteti az olvasót/pedagógust; bizony nem is olyan egyszerű ezeket elmagyarázni, kérdéseket kell feltenni, kipróbálni,ellenőrizni, hogy igazunk van-e.

Az olvasmányos jelleg, a személyes hangvétel, az életből vett szemléltető példák, a gyakorlati pedagógiai tanácsok (nem csak a táncos játékokra vonatkozóan) végigkísérik a könyvet, és teszik hasznossá és élvezetessé olvasását, nemcsak táncpedagógusok számára.

Bónusz: a –foglalkozásokhoz felhasznált – CD formátumú zenei melléklet.

Lívia Bors fényképe.
Angelus Iván: Táncoskönyv

 

2. Demarcsek Zsuzsa, Mező Ferenc, Mizerák Katalin: Tánc-OK, A táncos tehetség azonosítása és gondozása, KockaKör, 2012
A könyv három különböző szerző három különböző tanulmányából áll, melyek mind szervesen kapcsolódnak a címben foglaltakhoz, de különböző szempontokból vizsgálják a táncos tehetségek azonosításának és gondozásának témakörét. Az első rész (Mező Ferenc: A táncművészeti tehetségek azonosításának, gondozásának pszichológiai aspektusai) röviden összefoglalja a tehetséggel, annak diagnosztikájával, segítségével és szervezeti, jogi kereteivel kapcsolatos alapismereteket. Az elméleti összefoglalás jobb megértését és alkalmazását rövid, az olvasó által megválaszolandó gyakorlatok segítik.

A második tanulmány, mely a könyv fő anyagát szolgáltatja (Demarcsek Zsuzsa: A tánc terén tehetségesek) főként a táncos tehetség azonosításával és gondozásával kapcsolatos; a Magyar Táncművészeti Főiskola partnerintézményeiben végzett kutatás(ok) elméleti hátterét és eredményeit is bemutatja. A szerző a tanulmány első nagyobb részében foglalkozik magával a tánccal a képességek, mozdulatelemzés, művészetpszichológia és pedagógia szempontjait figyelembe véve. Ezen belül vizsgál és magyaráz meg olyan –a tánchoz szorosan kötődő – fogalmakat, mint a plasztika (tér), ritmika (idő), dinamika (erő), szimbolika (a tánc írás – és szóbelisége),műfaj, stílus. Alaposabban foglalkozik az improvizációval és koreográfiával is. A tánccal kapcsolatos alapvetéseket követően a tanulmány a táncos tehetségekre fókuszál; azokra a gyerekekre, fiatalokra, akik a táncban tehetségesek. Bemutatja a táncos tehetség három fajtáját, a táncos tehetségek intra- és interperszonális tényezőit. Tárgyalja továbbá a tehetséges táncpedagógus jellemzőit, szerepét, feladatát, munkájának jelentőségét is. Áttekinti a tehetséggondozás szervezeti kereteit illetve azokat az intézményi dokumentumokat is, melyek a táncpedagógus feladatairól, és kifejezetten a tehetséggondozással kapcsolatos szervezeti formákról, feladatokról szólnak. A tanulmány következő nagy részét a táncos illetve koreográfus tehetség azonosítása adja. A szerző részletesen foglalkozik ezeknek a tehetségeknek a táncpedagógusok gyakorlata/véleménye alapján megfogalmazott megfigyelési szempontokkal, képességeikkel, kreativitásukkal, motivációjukkal illetve személyiségjegyeikkel. A tanulmány utolsó része a táncos tehetségek gondozásáról szól; hogyan működik ez a partnerintézményekben, milyen tehetséggondozó programok vannak, azoknak mik a jellemzői, típusai, mik a programtervezés szempontjai, illetve ismerteti a „Koreográfus Palántaképző Projekt” nevű tehetséggondozó programot is.

A könyv harmadik nagy részét Dr. Mizerák Katalin tanulmánya adja; A táncpedagógia szerepvállalása a táncos tehetségek felismerésében és gondozásában. Itt szó van a tánc pedagógiájában lezajlott paradigmaváltásról, a korszerű táncoktatásról, táncra nevelésről és a táncpedagógia feladatairól, a korosztályonként eltérő mozgásfejlesztés, a táncos képességek és készségek értékelésének kritériumairól, végül a tanulmány didaktikai javaslatokkal zárul a táncpedagógiai munkához. Nagyon tetszett a könyvben, hogy nagyon komplexen vizsgálja a táncos tehetséggondozás témakörét és hogy mind a három tanulmányban szerepelnek az olvasó számára „készült” gyakorlatok, melyek vagy segítik az elméletben való elmélyülést, továbbgondolkodást a saját táncpedagógiai munkánkról, vagy új ötleteket is ad(hat)nak a táncórákhoz.

Lívia Bors fényképe.
Demarcsek Zsuzsa, Mező Ferenc, Mizerák Katalin: Tánc-OK, A táncos tehetség azonosítása és gondozása

 

3.  Andl Helga és Di Blasio Barbara: Korunk zenéje – zene lábainknak, Filharmónia Magyarország NKft., 2017

Ez a kiadvány a Filharmónia Magyarország által megvalósított „Zene lábainknak” című projekt egy oktatási modul szakmai koncepciójával és megvalósulásának lehetőségeivel foglalkozik. Egy kortárs összművészeti kísérletet ír le; újszerű kortárs megközelítésmódokat, technikákat ötvözve egy működőképes fejlesztő-nevelő program lehetőségét mutatja fel, amely iskolai környezetben is alkalmazható. A projekt célja az általános és középiskolai korosztály érdeklődésének felkeltése a kortárs művészetek, különösen a kortárs zene iránt.
A projekt gerincét három, többnapos workshop alkotta, ahol a hallgatók mozgásművészeti gyakorlatokon, kortárs zenei tréningeken, illetve elméleti kereteket biztosító foglalkozásokon vehettek részt. A projekt célcsoportját 7-12.osztályos tanulók jelentik, a projekt résztvevői pedig a workshopvezetők (kortársművészek és elméleti szakemberek), illetve olyan hallgatók voltak, akiknek céljai közt szerepel, hogy hasznosítsák a workshopon megszerzett tapasztalatokat a fentebb már említett célcsoport köreiben. A projekt lényege az „interaktív multidimenzionális, befogadásközpontú (koncert)pedagógiai beavatás. A kortárs zene, a tánc és performansz talaján létrejövő, saját élményen nyugvó, kortárs művészi tapasztalat általi tanulás.”
A kiadvány a projekt céljainak, résztvevőinek, workshopjainak bemutatása után ír szakmai koncepciójának elméleti kereteiről is; a zene időbeliségének „teresítéséről”, melyben a ritmus és a történet van a befogadó segítségére, a művészet és (meta)kogníció kapcsolatáról, a kortárs táncról, zenéről, színházról, performanszművészetről és ezeknek pedagógiai hatásáról. A kortárs művészetek pedagógiai vonatkozásai című részben Horváth Csaba kortárs tánc koreográfussal, a projekt művészeti vezetőjével olvashatunk interjút. A kiadvány harmadik nagy részében pedig a projekthez kapcsolódó, abból kiinduló pedagógiai modulról olvashatunk részletesen, ez a rész tartalmazza a modul fejlesztésének folyamatát, a NAT-hoz való kapcsolódási pontjait, a modul céljait, alkalmazásának feltételeit, módszertani alapvetéseit. A további tervező munkát a kiadványvégén található 4 foglalkozásterv és oktatási segédanyagok segítik.

Lívia Bors fényképe.
Andl Helga és Di Blasio Barbara: Korunk zenéje – zene lábainknak

Táncos könyvek, kiadványok” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Visszajelzés: Recenzió a Zene Láinknak kiadványról – Zene lábainknak / Musical feet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s